Jobb oldalsáv

Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a cukros üdítők rendszeres fogyasztása hozzájárul az elhízáshoz, a vérnyomás emelkedéséhez, az inzulin-rezisztenciához. A legújabb klinikai kutatások szerint már az infarktust is a lehetséges kockázatok közé kell sorolnunk.

Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus a legújabb kutatásról beszélt, amely az infarktust is a lehetséges kockázatok közé sorolja.

Az üdítő is számít

Akik eddig úgy gondolták, hogy a cukros üdítők kortyolgatása nem járhat egészségi következményekkel, tévednek. Ugyanis ezek az italok is okolhatók az egyre terjedő elhízás-járványért, és az ezzel összefüggő betegségek kialakulásáért. Azonban míg egyes szakértők az ilyen innivalók magas kalóriatartalmának tulajdonítják ezt a hatást, addig mások az édesítők egyes összetevőiről állítják: fiziológiás hatásuk miatt emelkedik a vérnyomás, megnő az inzulin-rezisztencia és a zsírmáj kockázata.

Egy amerikai felmérés szerint egyre többen fogyasztanak naponta cukros, szénsavas üdítőket, sportitalokat és édesített gyümölcsleveket (amelyek nem tévesztendők össze a 100 százalékos levekkel), amelyeket az szakértők egyértelműen összekapcsolnak a cukorbetegség és a szívbetegségek ugrásszerű emelkedésével az elmúlt évtizedben. Egy Coronary Heart Disease (CHD) Policy Model nevű számítógépes modell segítségével a kutatók megállapították, hogy 1990 és 2000 közt a cukros üdítők közel 130 ezer diabétesz, 14 ezer szív-koszorúér betegség, és 50 ezer ezekből adódó betegség kialakulásához járultak hozzá.

Már egy ital is növeli a rizikót?

A Harvard School of Public Health jelentős kutatásában 1986 és 2008 közt 40-75 év közti férfiak táplálkozási és ivási szokásait vizsgálta. Ezen idő alatt összesen 3683 szívinfarktust regisztráltak (beleértve a végzetes és nem végzetes kimenetelűeket is). Ugyanakkor a kutatók 4 csoportra osztották a résztvevőket a cukros üdítő-fogyasztásuk szerint. Voltak, akik egyáltalán nem ittak ilyesmit, mások havonta kétszer, a harmadik csoport 1-3 alkalommal hetente, a negyedik csoportba tartozók pedig hetente átlagosan 6,5 alkalommal.
Ez utóbbi csoportban az eredmények szerint 20 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki szívinfarktus, mint az első csoportban. Ez az állítás még akkor is igaznak bizonyult, ha tekintetbe vették az egyéb rizikófaktorokat, mint a dohányzás, a súly, a fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás, és a családi kórtörténet. A magyarázatnak három fő alapja lehet a tudósok szerint: a cukor miatt növekvő testsúly, a szintén növekvő triglicerid, viszont csökkenő HDL-szint, valamint az a tény, hogy ezek az italok növelik a gyulladást előidéző faktorokat is. Újabban a szénsavas italok fogyasztásával összefüggésbe hozták a stroke előfordulásának növekedését is (ez az agyi artériák akut elzáródása átmenetileg vagy véglegesen).

Az üdítőital-gyártók ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a 22 éves kutatás nem vette számításba az ezen időszak alatt bekövetkező más változásokat, így például a fokozódó stresszt sem.
Ám tény, ami tény: az American Heart Association ajánlása szerint heti 450 kalóriányi cukros üdítőnél nem kellene többet fogyasztanunk, ami kevesebb, mint 3 doboz.

Lényeg a kiegyensúlyozottság

– Minden hozzáértő a kiegyensúlyozott táplálkozást ajánlja, amely gyümölcsben, zöldségben, zsírszegény húsokban, tejtermékekben, halakban, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag. Csakis a tájékoztatással és lehetőleg a személyre szabott tanácsadással érhető el, hogy tudatosan törekedjünk arra, hogy a teljes értékű táplálékot ne helyettesítsük cukros, értéktelen rágcsálnivalókkal és üdítőkkel. Ezek olyan apróságnak tűnő, de a mindennapokban jelentős információk, amelyekről minden egészségtudatos, illetve életmódot váltó embernek tudnia kell. – mondja prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. – Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni az életmód tanácsadás és – orvoslás jelentőségét, hiszen a nyugati orvoslás is egyre inkább elismeri, hogy a betegségeket nem lehet elszigetelten kezelni. A személyre szabott vizsgálatok, a táplálkozási és mozgás-tanácsadás sokkal eredményesebbé teheti a klasszikus gyógyítást is.