A határértékeket meghaladó mértékben talált mérgező növényvédőszer-maradékokat egy laboratóriumi elemzés a nyár elején vett budapesti ivóvízmintákban. A Levegő Munkacsoport sürgeti a mezőgazdasági vegyszerhasználat fokozott szigorítását és ellenőrzését.
Mintavétel a Duna vízgyűjtő területén
Folyókból és tavakból, valamint az ivóvízhálózatból vett vízminták növényvédőszer-szennyezettségét vizsgáltatta meg[1] a Levegő Munkacsoport és a szlovák Fenntartható Alternatívák Központja a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával (HUSK/0901/2.1.2/0076) megvalósuló programjuk keretében. A mintákat a Duna vízgyűjtő területén vették.
A 31 vizsgált vízminta mindegyike tartalmazott kisebb-nagyobb mennyiségben növényvédőszer-maradékokat. A minták közül egy származik az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából és 26 Magyarországról. Két májusvégi budapesti ivóvízminta jelentősen a határérték fölött tartalmazott gyomirtásra használt acetoklórt, az egyikben literenként 221, a másikban 173 nanogramm volt a mért érték a megengedett 100 nanogramm[2] helyett. Az acetoklór a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség szerint rákot okoz.[3] Ilyen besorolása Európában nincsen, ám szerepel a hormonrendszert károsító anyagok európai uniós listáján[4]. A leggyakoribb vízszennyező az acetoklór, amely egy híján az összes mintában előfordult. Viszonylag gyakran találtak metolaklórt, továbbá néhány esetben az évek óta betiltott és a gyomorrák kialakulásával összefüggésbe hozott atrazint, valamint a szintén a forgalomból már kivont trifluralint.
Vegyszerek mérhető mennyiségben már az ivóvízben is
Az MTA NKI vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy azok a növényvédő szerek, amelyek megjelennek a Dunában, bár kisebb koncentrációban, de kimérhetőek az ivóvízben is. A mintavételek a 2011. május 26. és június 21. közötti időszakra estek, vagyis a mezőgazdasági vegyszeres kezelések megtörténtét követően.
„A Levegő Munkacsoport azt szeretné elérni, hogy egész évben mindenki egészséges ivóvizet ihasson. A vizsgálat eredményei remélhetőleg rádöbbentik a döntéshozókat, hogy határozott intézkedéseket kell hozniuk a folyóinkat és tavainkat érő mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentésére”
– jelentette ki Simon Gergely környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport programvezetője.
Sajnos a mostanihoz hasonló eseti mérések csak a szennyezés kimutatására alkalmasak, de a források és a folyamatok földerítésére, a szennyezés megelőzésére már nem. Ezért a hazai vizek folyamatos monitorozása elengedhetetlenül szükséges a víz- és talajszennyezések nyomon követésére, az illegális szerhasználat kimutatására, valamint a korábban kijuttatott, mára azonban kivont szerek anyagi átalakulásainak (felhalmozódás, lebomlás) lehetséges környezeti hatásainak követésére.
A cél az uniós előírásokkal összhangban olyan nemzeti akcióterv elkészítése és elfogadása a növényvédő szerek fenntartható használatáról, amely eredményeként csökken az ártalmas szerek használata a mezőgazdaságban, és ezáltal javul a vizek minősége.
Sürgető a hatósági ellenőrzés megerősítése és a kockázatcsökkentő, felvilágosító programok fokozott finanszírozása. Minderre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években történt leépítések után az ellenőrző hatóságok már alkalmatlanok a túlzott, illetve tiltott vegyszerezés visszaszorítására.
A mérési adatokból azonban egyáltalán nem következik, hogy ezentúl csak ásványvizet ihatunk. A kiürült ásványvizes palackok gyártása és nem megfelelő kezelése komoly környezeti problémákat okozhat (a gyártásukhoz sok energia, nyersanyag szükséges, a műanyag palackok illegális elégetésekor rendkívül mérgező vegyületek kerülhetnek a levegőbe, az elhasznált palackok a hulladékhegyeket növelik). Az ELTE Kémiai Intézet Analitikai Kémiai Tanszéke emellett több neves ásványvízben is mért[5] PET palackból származó antimonszennyezést 2009-ben.
A hatóságok nem mérik a szennyeződést, nincsenek határértékek sem
Az antimon az arzénhez hasonló módon mérgező elem. Idén publikált vizsgálatok szerint a műanyagflakonban tárolt vizek hormonális aktivitása is megemelkedett.[6]
A felszíni vizek szennyezettségére nem áll rendelkezésre elegendő hivatalos információ. A legtöbb szennyezőanyagra nem is léteznek felszíni vízre érvényes határértékek[7], a hatóságok nem mérnek elegendő számú mintát, továbbá az eddiginél többféle szennyezőanyag mérése lenne szükséges. A feladat a határértékek szigorításával a mezőgazdasági vegyszerezés csökkentése, illetve a mérgező vegyszerek kiváltása az emberi egészségre kevésbé ártalmas anyagokkal. Így majd nemcsak azokban az évszakokban ihatunk jó minőségű csapvizet, amikor szünetelnek a mezőgazdasági munkák, hanem egész évben.
Az MTA NKI vizsgálati jelentése itt olvasható:
http://www.levego.hu/sites/default/files/nki_okotox_2011_jel.pdf
A tavaszi-nyári vízminták mintavételi azonosítóit itt találja:
http://www.levego.hu/sites/default/files/vizmintak_azonositoi_110707.pdf
További adatok:
Eddig kétszer vizsgálta vizeink szennyezettségét a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete (MTA NKI) a Levegő Munkacsoport megbízásából. A mostanit megelőző vizsgálat[8] 2011. február elején történt, akkor tíz ponton vettünk mintákat egy kéthetes időszakban a Duna Pozsonytól Dunaújvárosig terjedő szakaszán. A mérés során többféle gyomirtószer-maradékot találtak a Dunában, pedig még meg sem kezdődött a növényvédelem a mezőgazdaságban.
Határértéken felüli acetoklór és atrazin az ivóvízben
A második, 2011. május-júniusi mintavételi időszakban összesen 31 vízmintavétel történt (19 folyóvízből, 4 állóvízből és 8 ivóvízből) 28 mintavételi ponton. Az összes minta tartalmazott acetoklórt, továbbá a 31 vízmintából 7 minta, köztük 4 ivóvízminta tartalmazott a korábban főként a kukoricatermelésben használt, évek óta betiltott atrazint. A hazai ivóvíz-szabvány szerint literenként 2 nanogramm elfogadható az ivóvízben[9], ehhez képest például a Levegő Munkacsoport budapesti belvárosi irodájában a csapvíz 15 nanogrammot tartalmazott. Laboratóriumi kísérletek szerint a literenként 100 nanogrammos atrazin-koncentráció hatására a genetikailag hímnek születő békák harmada-fele hermafrodita fejlődésirányba fordult[10]. Az atrazin egészségkárosító, fejlődési rendellenességeket okozó hatásáról több tudományos bizonyíték is rendelkezésre áll[11]. Egy vizsgálat[12] összefüggést mutatott ki az atrazinnal szennyezett víz és a gyomorrák kialakulása között.
Hét felszíni vízi mintában találtak trifluralint, amelyet 2009 márciusában kötelezően ki kellett vonni a forgalomból. Három esetben a trifluralinkoncentráció meghaladta az uniós és hazai jogszabályokban[13] meghatározott éves átlagérték szintjét. Ez a gyakori talajszennyező vegyület viszonylag csekély vízoldhatósága miatt csak lassan tűnik el környezetünkből. Az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) lehetséges rákkeltőként (C) tartja számon. Hormonrendszerbe beavatkozó anyag, az endokrin diszruptor listákon[14] szerepel.
2,4-D gyomírtószer a Tiszafüredi ivóvízben
A 2,4-D az egyik leggyakrabban talált vízszennyező, a vizsgált minták több mint feléből volt kimutatható. A tiszafüredi ivóvíz-mintában is jelentős mennyiségű 2,4-D fordult elő, ami arra utal, hogy az ivóvízbázis felszíni vizeiben jelen levő növényvédőszer-maradékokat nem (vagy nem teljesen) távolítják el az ivóvíztisztítási technológiák. A 2,4-D gyomirtószer lehetséges rákkeltő és a hormonrendszert károsító[15] anyag, emellett más egészségügyi kockázata[16] is ismert. A lebomlása során keletkező 2,4-diklór-fenol toxikus vegyület. Bár felezési ideje a körülményektől függően néhány hét, de amint az a téli mérésekből[17] látható volt, kijuttatása után több mint fél évvel is kimutatható a vizekből.
Viszonylag sok, 20 mintában találtunk metolaklórt, amit az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) lehetséges rákkeltőként (C) tart számon.
A korábbi évekkel ellentétben csak viszonylag kevés, 5 mintában találtunk a 2007-ben a forgalomból kivont diazinonból. A diazinon szerepel az USA TRI listáján[18] (EPA Toxics Release Inventory List) az emberi fejlődést károsító anyagok között, valamint ismert, hogy károsítja az idegrendszer működéshez elengedhetetlen kolinészteráz enzimet.
Az ivóvízben talált vegyszerek együttes hatása beláthatatlan
Egyes vízmintákban 4-5 különböző vegyszermaradékot is kimutattak a mérések. A határértékek megállapítása során azonban nem veszik a döntéshozók figyelembe a különböző vegyszerek együttes hatását, így elképzelhető hogy a többféle vegyszermaradékkal szennyezett víz a vártnál nagyobb kockázatot jelent.
[1] A vízminták vizsgálatát és a a mintavétel jelentős részét a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének (MTA NKI) környezetanalitikai laboratóriuma végezte. A laboratórium nem akkreditált minősítésű, emiatt a mérési adatok jogi értelemben tájékoztatási jellegűek.
[2] http://viz.kalauzolo.hu/ivoviz-hatarertekek/
[3] http://www.oehha.ca.gov/prop65/prop65_list/files/P65single052011.pdf
[4] http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_15.pdf
[5] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19467696
[6] http://www.environmentalhealthnews.org/ehs/newscience/plastic-bottles-raise-estrogen-activity-of-spring-water/
[7] 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól
http://www.vm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=5697
[8] Uo.
[9] Ivóvíz minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján (MSZ 450/1-1989) http://www.muszeroldal.hu/assistance/ivovizminosites.pdf
[10] Bijal P. Trivedi: Hermaphrodite Frogs Caused By Popular Weed Killer? National Geographic Today; April 16, 2002, http://news.nationalgeographic.com/news/2002/04/0416_020416_TVfrog.html
Pesticide atrazine can turn male frogs into females; ScienceDaily (Mar. 1, 2010), http://www.sciencedaily.com/releases/2010/03/100301151927.htm
[11] Atrazine paper’s challenge: Who’s responsible for accuracy? Study claims to have turned up many dozens of errors and misleading statements in a review of published data. May 6, 2010; http://www.sciencenews.org/view/generic/id/58945/title/Atrazine_paper
[12] http://ije.oxfordjournals.org/content/28/5/836.full.pdf
[13] http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201008/10_2010_vm_mellekletek.pdf
[14] http://www.pesticideinfo.org/Detail_Chemical.jsp?Rec_Id=PC35146
[15] WHO IARC 2B, Lehetséges emberi rákkeltő http://www.pesticideinfo.org/Detail_Chemical.jsp?Rec_Id=PC33440
[16] http://kockazatos.hu/anyag/24-d
[17] http://levego.hu/hirek/2011/03/magyar_szlovak_civil_egyuttmukodes_a_dunaert
[18] http://www.pesticideinfo.org/Detail_Chemical.jsp?Rec_Id=PC35079